Ha már nem zakatol a vonat, pattanj biciklire a Dunakanyarban ezen a szakaszon
Veszélybe került a vonatközlekedés az Esztergom-Almásfüzitő-szakaszon is. Arra kell készülni, hogy a Dunakanyar ezen részét a jövőben buszos, autós vagy a kerékpáros közlekedéssel lehet majd elérni. Esetleg gyalogolva. Akárhogy is, az itt található települések semmit sem veszítenek a vonzerejükből. Mutatunk is két ingatlant, amiket érdemes meglátogatni.
Eszményi Neszmély
A Dunakanyar páratlan szépségét egy apró községből, Neszmélyből is élvezheted. Az alig több mint 1000 állandó lakosú település kiváló természeti adottságokkal és több ezer éves gazdag történelemmel büszkélkedhet.
A rómaiak a Dunával párhuzamosan alakították ki a limest, ami katonák és a kereskedők zavartalan közlekedését szolgálta. Ez az ókori limes a mai 10-es főút nyomvonala. A rómaiaknak köszönheti a község a borászat meghonosítását a vidéken. A zamatos nedűt Mátyás király, de még a korabeli pápa is elismerő szavakkal illette.
A Sertésvölgyre hallgató hegyoldalban húzódó pincesor hangulatos épületeiben dolgozó kistermelők ősszel újbor kóstolóval, tavasszal nyitott pincékkel várják a borkedvelőket.
A Gerecse lábánál fekvő település nagyszerű kiindulópontja gyalogos kirándulásoknak, de akár át lehet kompozni a szlovákiai Dunaradványba is. Az Eurovelo 6-os kerékpárút bővítésével Dunaalmás és Neszmély között is autóforgalom mentesen lehet tekerni, sőt akár el lehet indulni Budapest vagy Bécs irányába is.
Több előnyös tulajdonsága is van ennek a neszmélyi családi háznak. Az első mindjárt az, hogy a főúton található. Amiből mindjárt következik a második előny, mivel a főút a Duna mentén lett kiépítve, így a zárt teraszról bármilyen időben lehet gyönyörködni a hömpölygő folyó látványában.
Említésre méltó, hogy minden helyiség légkondicionált, és hogy a villamos energiát napelem, a vízellátás nagy részét saját kút biztosítja.
Világhírű márványok hazája: Süttő
Hasonlóan Neszmélyhez, a Duna közelsége csábította az embereket Süttőbe is letelepedésre. A területet 1388-ban Zsigmond király az esztergomi érseknek adományozta, és egészen 1945-ig az érsekség tulajdona maradt.
1487-től említik írásos emlékek az itteni bányákat. Egészen a török uralomig helyben történt a kitermelés és a feldolgozás, de a község megsínylette mind az oszmán hódítást, majd a Rákóczi-szabadságharcot is.
Az 1700-as évek elején ideérkező német telepesek nem tudtak az újra megnyitott bányákban dolgozni, ezért olasz mesterembereket hívtak a községbe, az érkező kőfaragók pedig szívesen adták át tudásukat a helyieknek, így az értékes kő biztos megélhetést garantált később is.
Ez a márvány azonban csak a nevében márvány, valójában tömör mészkő, aminek jellegzetes vörös színe van. Ma már inkább rekonstrukciókhoz használják, de található belőle az Országház, a Halászbástya és az Opera épületeiben is.
Aki kíváncsi, hogy hogyan néz ki egy igazi kőfejtő, megfigyelné a kőzeteket, élővilágot, az figyelje a süttői erdészet honlapját, mert szoktak túrákat szervezni az érdeklődőknek. Bármikor látogatható viszont a Süttő-Tordas közötti lombkoronasétány, ami szó szerint körbe vezet egy korábbi kőfejtő felett, ahol ma időszakos vízfolyás van.
Emeletes családi ház az erdő szélén
Nyugalom és béke árad már a hegy aljában lévő fenyvesekkel ölelt ház fényképéről. Fokozza a természetességet, hogy a lak vörösfenyőből készült, abszolút beleilleszkedik a Gerecse meseszép látványába.
Az 5+1 félszobás ingatlan több gyermekes család számára, vagy akár több generáció összeköltözése esetén is kényelmes. Két állásos garázs, gardrób, külön tároló áll rendelkezésre a járművek és egyéb holmik elhelyezésére. Az első emeleti fedett teraszon különleges étkezések színtere lehet, valamint az egyik tetőtéri szobából erkély nyílik, ahová ki lehet ülni esténként gyönyörködni a csillagokban, vagy lazítani egy pohár bor mellett.
