Tudtad, hogy Siófok egykor csak Fok volt?

A Sió csatorna nemcsak a maga 120 kilométeres hosszúságával fontos része az országnak, összekötve a Dunát a Balatonnal, hanem az eredetileg természetes vízfolyás most is a Balaton vízszintszabályozásának a biztosítéka. És nagyon öreg már a kiépített verziója is: elődjét a rómaiak 292-ben elkezdték építeni, de azért érdemes megjegyezni, hogy ez akkor még inkább a Sió-patak eleve létező adottságainak volt a kiaknázása. A 18. század második felében kezdődtek az első lépések a tó és környékének mezőgazdasági, hajózási hasznosítása érdekében, Mária Terézia uralkodása alatt ekkor merült fel komolyabban a tó mocsarainak lecsapolására, és ennek köszönhetően a vízi összeköttetés létrehozására.

A vízállás szabályozása főleg a vasút elterjedésekor vált égető kérdéssé az 1800-as évek közepén, hiszen a vasúttársaságnak értelemszerűen fontos volt, hogy az addig elég sokféleképp változó Balaton vize ne mossa el a közlekedést. 1891-ben épült az első falazott zsilip a Sió csatornán, ezzel megjelent a Balaton vízszabályozása, és elkezdődtek az ezzel járó viták is: a tömegközlekedés érdekei ugyanis egyszerre voltak jelen a mezőgazdaság és a kialakuló turizmus igényeivel, és természetesen mindegyik ágazatnak megvolt arról a véleménye, mikor és mekkorának kell lennie a Balatonnak.

51 millió forintért hirdeti tulajdonosa ezt a fokihegyi panellakást. 74 négyzetméteres, háromszobás a magasföldszinten. A ház 1987-ben épült, a panelprogramon révén külsőleg 10 centiméteres hőszigeteléssel ellátott.

A Dunával való összeköttetésre szolgáló Sió-csatorna megnyitása óta a Balaton vízszintjét egyensúlyban tarthatónak tartják a vízügyi szakemberek, erre a második világháború után 1947-ben megtörtént újabb mederbővítés után volt lehetőség. A szabályozás azóta is ugrál néha, 2018-ban például 110-ről 120 centiméterre emelték a vízszint maximumát.

Természetesen több település is fekszik a csatorna mellett, többek közt a fesztiváljáról híres Ozora is, de most Siófokkal foglalkozunk. A várossal, ami az 1950-es megyerendezésig két eltérő megyéhez tartozott közigazgatásilag: a Siótól nyugatra Somogy, a keletre fekvő pedig Veszprém része volt.

Szintén a Fokihegyen árulják ezt az első emeleti 56 négyzetméteres ingatlant 63 millió forintért, amit frissen és teljes körűen újítottak fel, a hűtésről és fűtésről is klímák gondoskodnak, a két háló és egy nappali pedig arról is gondoskodik, hogy akár családot is tervezhessünk itt.

A kettévágott település feltehetően éppen a Sió miatt lett a Balaton fővárosa, és a magyar történelem több korszakában is fontos szerepet játszott az eredetileg csak simán Fok névre hallgató település. 1552-ben a török hódoltság alatt például hadikikötőként használták, az 1900-as években pedig akkora bohémtanya lett, hogy az irodalmi élet prominensei is errefelé lógtak, többek közt az 1500 nézőhelyes lóversenypályán.

Azt talán nem kell mondani, hogy ez a bohém vonal az 1990-es évekre ért a csúcsra. A Magyarországra betört klubéletnek köszönhetően a mai napig legendás diszkók nyitottak a városban, amik közül a Flört még ma is üzemel, ugyanakkor a helyzet már békésebb.

Érdemes megjegyezni, hogy a település épp azért is tud vonzó lenni a turizmus szempontjából, mert kiépült infrastruktúrája van: nagyjából 24 ezer ember lakik itt éjjel-nappal, akiknek egy jó része persze biztosan nehezen viseli nyáron a város lakosságának a sokszorosát kitevő turistahadat, mégis ez pörgeti a várost.

A Fő tértől nem messze ajánlunk, egy új építésű társasház első emeletén egy 44 négyzetméteres lakást, amit korszerű fűtéssel, jó parkolási lehetőséggel hirdetnek, a tó közelében.

Bártan ajánljuk a Balaton legnagyobb városát.

Borítókép: Wikimedia Commons