Tudod, miről kapta Békásmegyer a nevét?

Békásmegyer a nevét egyébként az agyagos talaja miatt kapta, ami a felszínen megtartott csapadék miatt a békáknak remek élőhelyeként szolgált. Talán meglepődsz rajta, de Békásmegyerrel kapcsolatban nem teljesen véletlenül mondják büszkén Budapest belvárosában élő emberek, hogy nem is annyira a főváros része: a III. kerület északi része ugyanis 1950 előtt egy teljesen különálló település volt, és a nagyközséghez Csillaghegy is hozzátartozott. Összességében ma is kitennének egy települést: nagyjából 40 ezren élnek ott, Csillaghegyen pedig 15 ezren, tehát nem is számítana igazán kisvárosnak sem.

Az persze más kérdés, hogy önálló településként nehéz lenne értelmezni, hiszen a régi Békásmegyerre egyedül az Ófalu névre hallgató rész emlékeztet, a nagyobb része viszont a 11-es út által kettészakított lakótelep teszi ki. Hogy mennyire ketté van osztva, azt jól mutatja, hogy még a főterei sem ugyanazok, annak ellenére, hogy ikerterekről van szó: a nyugati oldal főtere a Csobánka tér, a keletié a Heltai Jenő tér. Ezeket a HÉV-állomással és egymással a gyalogos aluljáró köti össze.

52 négyzetméter, két szoba, erkély: mindössze egy tisztasági festésre és 39 millió forintra van szükséged, hogy birtokba vehesd ezt a lakást.

A területen egyébként már jóval az aluljáró előtt éltek emberek: az Ókorból is vannak emlékek, de az biztos, hogy a terület az 1300-as években az óbudai apácáké volt, hogy aztán átkerüljön a pilisi apátsághoz. A XVII. század felére szinte teljesen megsemmisült a környék, és még az 1727-es népszámlálás is kietlen helyként jellemzi Békásmegyert. Nem sokkal később német telepesek költöztek ide, és megkezdődött a benépesítés, majd a fejlődés, sok-sok szőlővel és gyümölcsössel.

Ennek az idillnek lett végleg vége a II. világháborúval, amikor elzavarták a német családokat, és a deportált sváb lakosság helyére Mezőkövesdről és a határon túli magyar területekről költöztek ide magyarok, ami véget vetett a sváb hagyományoknak és a német nyelv használatának is. Az időközben kiépített új rendszer új társadalmat is jelentett: a többség a környékre épített üzemek munkásaiból került ki, miközben a mezőgazdaság pedig szinte teljesen megszűnt errefelé.

És persze megszűnt a település hagyományos képe is: 1971-ben kezdték az óbudai lakótelep mintájára itt is építkezés kezdődött. Később már nem csak a szokásos tízemeletes panelek, hanem négy- és tizenöt emeletesek is épültek.

Ez a lakás nemcsak jó helyen van, de még a kilátási szép belőle, hiszen a tizenharmadik emeleten található.

A nyugati oldal csak 1978-ban kezdett el kiépülni. A telepen rengeteg fiatal család kapott otthont. Hogy mekkora fellendülés volt, azt az mutatja a legjobban, hogy az összesen 13 394 család gyermekeinek egy jelentős részét a környékbeli általános iskolák be sem tudták már fogadni. A teljes telep 1983-ra készült el, és nem is kellett várni, hogy teljesen rá legyen kötve Budapest vérkeringésére: a HÉV-állomást már 1981-ben átadták.

A 2000-es években indult panelprogramnak köszönhetően már korszerűen szigetelt lakásokhoz juthatsz itt. A legtöbb panasz így arra érkezik, hogy a nagyságra ellenére nem sok kulturális ajánlatot tud felmutatni, ezért aki moziba szeretne menni, az készülhet a fővárosban megszokottnál valamivel hosszabb buszozásra.

64 millió forintért árulják ezt a 72 négyzetméteres, három szobás lakást, ami öt éve teljes körű felújításon esett át.