Igazi barátok közt - mesés házikók és a közösség teszi a főváros egyik legnyugodtabb környékévé
A Kispest - Wekerletelep azon kevés magyarországi lakótelepek egyike, ami nem hírhedt, sötét és veszélyes utcákról lett ismert, sőt: az Óbudai Gázgyári Lakótelephez hasonlóan kedves, néha szinte mézeskalácsház-szerű épületei, és a Barátok közt című sorozat intrójában két évtizeden keresztül látható társasháza tette népszerűvé.
A Kós Károly téren található ház valójában csak a sorozat hangulatának a kedvéért tűnt fel minden rész elején, de a Barátok köztöt természetesen nem ott forgatták. Persze ez az igazi rajongók kedvét soha sem vette a zarándoklattól. Velük együtt most mi is gyönyörködhetünk a környékben.
A Barátok közt már befejeződött, de a Wekerletelep még áll, és továbbra is érdemes tenni egy sétát a Kispest többi részével együtt 1950. január 1. óta Budapesthez tartozó környéken a városrész nyugati részén.
A kispesti lakótelep felépítését az tette szükségessé Budapest már részeihez hasonlóan, hogy a 19. századtól a főváros lakossága rohamtempóban nőni kezdett a gyorsan fejlődő ipar miatt. A gyárak munkaerőigénye rengeteg addig nehéz sorban élő vidékit csábított a fővárosba, aminek köszönhetően gyorsan két és félszeresére nőtt a létszám. Ezt a dinamizmus alig tudta tartani a lakásépítések üteme, főleg mert egyre drágább lett az építőanyag és a szakember is. Ahogy ilyenkor lenni szokott, érkezett a kormány, és felgyorsította a dolgokat.
A Wekerletelepen azonban sokemeletes tömbházak helyett egy jól megtervezett kertváros jött létre. Mindez Fleischl Róbert építésznek köszönhető, akinek az volt sziklaszilárd álláspontja, hogy a vidékről érkezők, ilyen környezetben, otthonosabban érzik majd magukat. Fleischl felismerése egészen jövőbe mutatónak bizonyult, hiszen a fákat és kiskerteket is felvonultató lakótelep éppen olyan, amit 100 évvel később is a legtöbben keresünk. A kormány pályázatán nyertes építészek ennek a koncepciónak a jegyében háromféle épülettípust terveztek: családi házakat - ikerházakat, vagy sorházakat- , bérházakat - csoportosított lakóházak - és egyedülállók számára garzonházakat.
Ha kérdéses lett volna, a telep arról a Wekerle Sándorról kapta a nevét, aki Magyarország modernizálódásának évtizedeiben az első polgári miniszterelnöke és pénzügyminisztere volt az országnak. Az állam megvásárolta a területet, majd az építkezések 1908-ban megkezdődtek. Összesen 1007 ház, 4412 lakás készült el.
Az építkezéskor figyeltek rá, hogy az emeletes és földszintes lakásokat koncepciózusan húzzák fel: az emeletesek a széles utak mentén épültek, a kisebbek pedig a mellékutcákban. Egy rendes lakótelep persze nemcsak lakóházakból áll: 1900 és 1914 közt négy iskola és két óvodaépület épült itt, 1912-ben rendőrkapitányságot alakítottak, illetve egy laktanya is felépült, majd az egész infrastruktúra megkoronázásaként 1913-ban elkészült a postamesteri hivatal is.
A kis telkeket a munkásoknak szánták, az első egy évben csak állami alkalmazásban lévő dolgozók és családjaik költöztek ide, majd megérkeztek a magánüzemek dolgozói is, és persze a helyi üzletek bérlői és a Wekeretelep tisztviselői.
A Wekerletelep egyik legizgalmasabb része a főtér, amit külön pályázat után építettek meg. A tér a igazi hagyományos értelemben vett közösségi tér, és annak is szánták: a tér körüli utcák sugaras rendszerének lett a középpontja, a körben elhelyezkedő épületek nagy része pedig a kezdetektől fogva boltként üzemel a mai napig.
A Wekerletelep azért is izgalmas, mert tényleg figyeltek arra, hogy ne csak lakni, hanem élni is lehessen ott: a negyed építésével egy időben ötvenezer fát ültettek el és lakásonként négy gyümölcsfát.
2011 szeptembere óta műemléki jelentőségű területté vált. Az ott élők szerint évről-évre jobb a közösségi élet: garázsvásárok, sörfesztiválok és móka gazdagítja a helyi kulturális életet.
Kedves külső, modern belső
1,165 millió forintos négyzetméteráron hirdették meg ezt a mesés külsejű ingatlant,, aminek a belsejét sallangmentes elegancia jellemez. Kiemeljük a hálószoba tetejére került ablakot, amin át a csillagokat is lehet nézni.
A 60 négyzetméteres ingatlan két szobából áll, külön mosókonyhával és gardróbbal, modern fűtési rendszerrel és nyílászárókkal.
Lakás a családnak
Ezért a sorházi lakásért 90 millió forintot kér a tulajdonosa, de a 2+2 szobányi, 73 négyzetméternyi méretből azért kikövetkeztethető, hogy nem első lakásnak érdemes megvásárolni, hanem családi fészeknek.
Az 1910-ben épült sorházhoz jár garázs, kiskert, beálló, ráadásul nem rég újították fel az elektromos hálózatot is.
Az elérhetőbb
Nem szeretnénk, hogy szó érje a ház elejét azzal, hogy csak a családosokra gondolunk: ez a 48 négyzetméteres földszinti lakás például a leghagyományosabb és legegyszerűbb darabok egyike. Bár kisebb felújításokat végeztek rajta, a képek alapján lakható állapotban van, talán a fűtésrendszert korszerűsíteni lehetne, és ennek megfelelően a négyzetméterára sem éri el a 800 ezer forintot. Ennél is figyelemreméltóbb, hogy egy közel 50 négyzetméteres kertrész és tároló is jár hozzá.
Felhasznált képek: Wikimedia Commoms
Az OTP Otthon ingatlankereső portálról
Az OTP Otthon az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. Az OTP Otthon célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanok
