Csúcsot döntött a hazai lakáspiac

Miután 2023 őszén – a 2015-ös bázishoz (100%) viszonyítva – csúcsot döntött a hazai árszint (271,8), a negyedik negyedévben közel öt százalékponttal csökkent (266,9). A KSH legfrissebb előzetes adatai azt is mutatják, hogy ez az összegző érték két ellentétes folyamatot fed. Az új lakások, amelyek a piaci forgalomnak csak töredékét jelentik, tovább drágultak. A részpiaci árindexük a harmadikról a negyedik negyedévre 296,4-ről 308,3-ra emelkedve döntött csúcsot. A használtpiac ettől eltérő képet mutatott.

Bár a tranzakciók átlagára ott is nőtt, ez egyértelműen csak a forgalom összetételében bekövetkezett változásnak köszönhető. Azaz annak a következménye, hogy a vevők ekkor inkább a jobb állapotú, kedvezőbb elhelyezkedésű és emiatt drágább ingatlanokat keresték. Az azonos minőségű használt lakások árát tükröző elméleti index egy negyedév alatt 267,9-ről 260,7-re csökkent. Ez az érték jó közelítéssel a 2022 őszi-téli árszínvonalnak felelt meg.

A Fejér vármegyei Sárbogárdon eladó ez az igen jó állapotú, nagyon rendben tartott, 187 négyzetméteres, kétszintes családi ház.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a használt lakások árát gyakran alakítják egymást sűrűn váltó ellentétes hatások. Például az elmúlt öt esztendőben a tavalyi október-december már a hatodik olyan negyedév volt, amelyben az azt megelőzőhöz képest csökkent az index. Ám eddig minden ilyen negyedévet rögtön egy olyan követett, amiben ismét drágultak a használt otthonok.

Éves összevetésben az összevont hazai árindex 3,3 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. Az Eurostat adatai szerint ez irányában megfelelt az akkori összuniós ármozgásnak, ám mértékében számottevően meghaladt azt (+0,2 százalék). A közösség piacát ebben az időszakban országonként erősen széttartó árváltozások jellemezték, hazánk a 3,3 százalékos drágulással a középmezőnybe tartozott.

A legnagyobb növekedést Lengyelországban mutatták ki, ahol egy év alatt 13 százalékkal nőttek a lakásárak. Azt követte Bulgária (10,1%), Horvátország (9,5%), Litvánia (8,3%) és Portugália (7,8%). A másik végletet Luxemburg képviseli 14,4 százalékos árcsökkenéssel, jelentős volt az értékvesztés a német piacon is (-7,1%), és melléjük Finnország (-4,4%) fért még fel a vesztesek dobogójára.

Lakályos negyedik emeleti, 39 négyzetméteres tégla lakást hirdetnek Százhalombatta központi részén, ami befektetésnek is kiváló lehet.

Ha a tendenciát nézzük, ugyancsak vegyes a kép, tavaly a közösség legtöbb országában éven belül is változott az ármozgás iránya. Mindössze öt olyan ország van az unióban, ahol legalább 3 éve töretlenül, negyedévről-negyedévre drágulnak a lakások. Ezek: Bulgária, Horvátország, Portugália, Litvánia és Szlovénia. E két utóbbi élen áll abban, hogy itt már kilencedik évébe lépett a megszakítás nélküli drágulás. A folyamatosan vesztők kevesebben vannak, közülük a német piacon a legrosszabb a helyzet, ahol hat negyedéve olvadnak folyamatosan a lakásárak. Ezt a rossz sorozatot csak Luxemburg közelítette meg, ahol öt negyedéve csúsznak a lejtőn.

Az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy a lakásárak 2023 végén regisztrált csökkenése leginkább a közösség fejlett országaira volt jellemző. Erre vall, hogy míg az uniós árindex növekedni tudott, éves összevetésben a már említett 0,2 százalékkal, addig az eurózónára kalkulált ármutató 1,1 százalékos visszaesést jelzett.

Ez az 55 négyzetméteres lakás ebben az öt lakásos gyönyörű pécsi ingatlan található, mindössze 27,9 millió forintért hirdetve.

A negyedik negyedév előzetes adatai birtokában már a teljes 2023-as év árváltozása is megbecsülhető. Valkó Dávid úgy kalkulál, hogy az éves drágulás 5 százalék körül lehetett. Ám tekintettel arra, hogy ehhez tavaly 17,6 százalékos infláció társult, a mérleg jelentős átlagos reálárcsökkenést mutat.