Európai dobogóra kerültek a budapesti ingázók - illetve állnak a dugóban
Az ingatlanpiac 22-es csapdája az olcsóbb lakás. Az elmúlt években ugyanis az olcsó ingatlanok jelentős vonzóerőt jelentettek az ingatlankeresők között, de ez a fokozott érdeklődés azzal a kellemetlen következménnyel is járt, hogy a környéken jelentős emelkedésnek indultak az ingatlanárak. Az OTP Ingatlanpont közleménye szerint ez a klasszikus séma érvényesült Budapest vonzáskörzetében is.
Az Eurostat szerint a munkavállaló korú - 15-64 éves közötti - európai népesség 6,4 százaléka a lakóhelyéről egy másik régióba jár át dolgozni. Magyarország nyolc NUTS2-es szintű régiója közül a Pest vármegyével egybeeső Pest régióból járnak a legtöbben, 272 ezren máshova munkába. Ennél több ember az egész EU-ban csak a Berlint övező, mintegy kétszer akkora népességű Brandenburgból (297 ezren) dolgozik máshol, mint ahol lakik, írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Ha az ingázók számát a munkavállaló korú helyi lakossághoz viszonyítjuk, akkor Pest a maga 41 százalékával egy fokkal hátrébb – két belga régió mögé – szorul az európai dobogón.
Pest akkor vált ilyen kiemelkedő ingázórégióvá, amikor a 2010-es évek közepén ketté bontották az egykori közép-magyarországi régiót, és onnantól az addig is jelentős „belforgalom” a régióközi statisztikában jelent meg.
A települések fejlődése, illetve a belföldi vándorlás azóta is csak növeli az ingázás szerepét a főváros környékén. Míg 2015 és 2022 között a Pest vármegyében élő foglalkoztatottak száma 23 százalékkal nőtt , addig az onnan ingázóké 32 százalékkal lett magasabb. Így ment fel hét év alatt az ingázók aránya 38 százalékról 41 százalékra.
A fővárosban dolgozók letelepedésének erős motiválója a lakáspiaci kínálat lehetett. Például 2015-ben a KSH adatai szerint egy használt lakás átlagos négyzetmétere Pest vármegyében 174 ezer forint volt, azaz 40 százalékkal volt olcsóbb, mint „ugyanaz” a fővárosban. Az új lakásoknál pedig 38 százalékos árelőnyt mutatott a statisztika. E lehetőség is vonzotta a be- (illetve a fővárosból ki-) költözőket, az ő érdeklődésük pedig hajtotta az árakat, olvasható az ingatlanügynökségi hálózat közleményében.
Bár az említett arányok 2022-re sem változtak drámaian – a használt lakásoknál 43 százalék lett a rés, az újaknál pedig 39 százalék –, de az árváltozás dinamikája jól mutatja a kölcsönhatást. Az időszak első felében, 2015 és az utolsó Covid-mentes év, 2019 között a használt lakások négyzetmétere 115 százalékkal drágult a fővárosban, míg az övező régióban csupán 72 százalékkal. A fordulat a járvány idejéhez köthető, onnantól kezdve gyorsabban drágult az agglomeráció: míg 2019-2022 között a fővárosban 35 százalékos átlagár-növekedést regisztráltak, addig a városhatáron túl közel kétszer akkorát, 61 százalékot.
Tavaly – hasonlóan az ország más területeihez – a Pest vármegyét érintő belföldi vándorlás is visszaesett, ám az ebből fakadó népességnövekedés itt jelentősen, több mint 30 százalékkal múlta alul az előző évit. Hozzá kell tenni ugyanakkor, hogy a 2021-es bázis nagyon magasan volt a Covid-generálta kiköltözési hullám miatt.
Az érdeklődés megélénkülése, illetve az azt követő hanyatlása korántsem egyszerre és egyformán érintette az agglomeráció egyes településeit. Már e vizsgált rövid perióduson belül is megmutatkozott néhol a gyors helyi árnövekedés következménye, ami épp úgy lehetett a beköltözések visszaesése, mint a lakosságcsere felgyorsulása.
Például a Covid utáni nagy kiköltözési hullám legnagyobb célpontjai Délegyháza, Nagytarcsa és Pilisjászfalu voltak, amelyek egyetlen év alatt is 5,3-5,6 százalékkal tudták bővíteni a lakosságukat a belföldi vándorlásból. Előbbi kettő az egész 2019-22-es periódusban kiemelkedően teljesített: Nagytarcsa 21,6 százaléknyit, Délegyháza 19,9 százaléknyit nőtt ebből a forrásból. Ezzel szemben korábban igen keresettnek számító, és így tempósabban is dráguló települések viszonylag gyengén szerepeltek már ebben az időszakban. Például Dunakeszi vándorlási mérlege negatívba is fordult (-0,6%), míg a hagyományosan népszerű Budaörs nyeresége is csupán 0,5 százalékot tett ki.
Laczi Csaba, az OTP Ingatlanpont budapesti régióvezetője szerint a főváros vonzáskörzetében most éppen Érd iránt a legnagyobb az érdeklődés, annak ellenére is, hogy ez a város már erősen túlterhelt.
Tapasztalata szerint a térség piaca egyébként sokat lassult a pandémiát követő felfutás óta, a használt lakások áraiban ennek ellenére sincs jelentős csökkenés, inkább a stagnálás jellemző, ami mellett alkalmanként lehet a szokásosnál sokkal jobb alkukat is kötni. Szerinte a az autózás és a benzinárak emelkedése már nem rontja különösebben a régió piacát: aki ingázásra adja a fejét, annál ez a kockázat már eleve be van kalkulálva.
Az OTP Otthon ingatlankereső portálról
Az OTP Otthon az egyik legnagyobb és legdinamikusabban fejlődő hazai ingatlankereső portál, ahol eladó házak, lakások és kiadó ingatlanok is elérhetőek országszerte. Az OTP Otthon célja egy olyan egyedülálló otthonteremtési portál kialakítása, amely iparágakon átívelő megoldásokkal vezeti végig az ügyfeleket az ingatlaneladás, ingatlanvásárlás, bérbeadás és bérlés folyamatán, az új otthon gondolatának felmerülésétől az ingatlan keresésen át egészen a beköltözésig.
ingatlankereső portáleladó házaklakások és kiadó ingatlanok
