Akár ötödével is csökkenteni lehetne a lakásárakat a jól működő ingatlanpiachoz

A főváros X. és XVII. kerületének ingatlanpiacát továbbra is túlárazott ingatlanok jelenléte jellemzi, és akár 15-20 százalékos eltérésről is beszélhetünk a tényleges eladási árhoz képest, mondta Kántor Istvánné, a Balla Ingatlan kerületi irodája szakmai vezetője. Szerinte a túlárazásban közrejátszik, hogy az eladók várakozásai szerint az állami támogatások és a csökkenő hitelkamatok felhajtják a keresletet, olyannyira, hogy reményeik szerint még az általuk elképzelt irreálisan magas árakon is találnak vevőt az ingatlanjaikra.

Így aztán nem meglepő, hogy gyakorlatilag nem létezik ingatlaneladás alku nélkül. “Nagyon kevés ingatlant tudunk most értékesíteni a meghirdetett áron, az alku szinte elmaradhatatlan része az ingatlanértékesítésnek” - mondta a szakértő, aki mintegy 5-10 százalékra becsülte a most jellemző átlagos alku mértékét.

A X. kerületben átlagosan 817,5 ezer forint egy lakás négyzetméterára, ezt a lakályos, 2009-es építésű lakást még egy kicsit alatta is hirdetik.

Ha az értékesítési időket tekintjük, akkor ott nagyon változatos a kép. Az eladás gyorsasága függ ugyanis attól, hogy

• mennyire keresett egy adott ingatlantípus?
• Milyen az esztétikai és műszaki állapota?
• Mennyiért hirdetik, vagyis, hogy mennyire van túlárazva?

Az átlagos értékesítési idő családi házak esetében most 6 hónap és 1 év között alakul, a lakásoknál ugyanakkor 3-6 hónap között változik a két kerületben. Természetesen, ha egy ingatlan a keresett kategóriába tartozik és jó állapotú, akkor ennél lényegesen rövidebb is lehet az értékesítési idő.

És hogy milyen ingatlanokat keresnek most a vevők a két kerületben? Leginkább talán az Akadémia-telepen, a Strázsahegyen és a Helikopter-lakóparkban álló sorházi lakásokat, melyek értékesítési ára 70-80 millió forint között mozog. De ugyancsak keresettek a 80-100 négyzetméteres, önálló, egyszintes családi házak, melyek ára 80-90 millió forint környékén jár.

Rákoscsabán kínálják megvételre ezt a különleges ingatlant, ami valójában két ház, egy áráért.

Egyelőre ugyanakkor sem a klasszikus befektetők, sem az állami támogatásra vásárlók nem igazán erősítik az érdeklődők sorait. Előbbiek esetében inkább csak “befektető szülőkről” beszélhetünk, vagyis olyan ingatlanvásárlókról, akik egy lakás megvásárlásával szeretnék segíteni gyermekeik életkezdését, önállósodását. Ők jellemzően kisméretű lakásokat vennének megtakarításaikból, és általában ezeket az ingatlanokat egészen addig kiadják, amíg saját használatba nem veszik - mondta a szakértő.

A szakértő szerint az év első két hónapjában náluk csak minimális volt a lakásvásárlásra hitelt igénybe vevők száma. Azt remélik ugyanakkor, hogy a hitelfelvételi kedv fokozatosan tovább emelkedik majd, ahogy az állami támogatásokkal párhuzamosan egyre kedvezőbbé válnak a hitelkamatok. Ugyanakkor a szakértő azt is hozzátette, hogy kifejezetten kedvező hatással lenne a piacra az is, ha a hirdetési és a valós értékesítési árak végre közelebb kerülnének egymáshoz.