Máshogyan hat a klímaváltozás az ország részeiben - négyből egy lakás klimatizált Magyarországon

Magyarországon nem vizsgálják a ingatlanstatisztikáknál, hogy az egyes lakásoknak, milyen a hűthetősége, ellentétben például a fűtéssel vagy a folyóvízzel. Csak a KSH-nak volt egy statisztikája, ami a tartós fogyasztási cikkek között számon tartotta a légkondicionálókat, ebből lehetett az elterjedtségükre következtetni, így tudható, hogy 2010-ben a háztartásoknak csak a 4 százalékában volt légkondicionáló, és hogy ez az arány 2020-ra 14 százalékra nőtt.

Az OTP Otthon ingatlanhirdetései között több száz, ezer klímás lakást találsz.

A 2022-es népszámláláson már erre is kitértek, így tudható, hogy a hazai lakásállomány 27 százaléka légkondicionált - írja közleményében az OTP Ingatlanpont. Az elmúlt években közel félmillió új vagy modernizált lakásba kerülhetett léghűtő berendezés.

Ez a XIII. kerületi egyszobás lakás kellemesen hűtött klímát ígér, és az ára is 30 millió alatt van.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a klímaváltozás hatása az egyre forróbb nyarakkal a hétköznapokban is megtapasztalhatóvá vált, emiatt is nőtt az igény. Erre ráerősített a COVID-járvány, ami hosszú időszakokra a lakásaikban marasztalta az embereket, és ösztönözte őket olyan kisebb fejlesztésekre, amelyektől egy-egy otthon kényelmesebb, válságállóbb lehet.

Ezek a hűtőberendezések a megelőző 2-3 évtizedben rengeteget fejlődtek: míg a fogyasztásuk csökkent, a képességeik bővültek, a hűtő-fűtő verzióikkal pedig már télen is növelhették egy lakás komfortját. Ezért nem csak az otthonukat maguk lakók, hanem az azt bérbeadók számára is észszerű befektetésnek tűnhetett egy ilyen fejlesztés, annál inkább, mert egy-egy ilyen fejlesztésre az Otthonfelújítási támogatás is igénybe vehető volt.

Az új lakásoknál 2024 közepétől megkövetelnék a minimum BB-szintű energiahatékonyságot, aminek a jó szigetelésen túl az is feltétele, hogy az épület megújuló energiaforrásokat is használjon fel, és ezt a hőszivattyúként működő hűtő-fűtő klímák képesek teljesíteni.

Ennek a XI. kerületi lakóparknak minden lakását klímaberendezéssel árulják.

A lakások klímaberendezéssel való felszereltségében tapasztalható ugrást eddig az újépítésű ingatlanok vezették, a 2010 után átadottak lakások 56 százaléka rendelkezik vele, tehát mára az ország nagy részén a modern lakások szinte kötelező komfortelemei közé tartozik a klimatizálhatóság.

Három olyan országrészünk van, ahol már a 2010 előtt épült lakásoknál is kiemelkedő a klímahasználat. Budapesten (35 százalék) a városi hőszigetek nyomasztó hatása, és a jobb anyagi lehetőségek is megalapozták ezt, Csongrád-Csanád (32 százalék) kiemelkedően a legnaposabb területünk, míg Pest vármegyébe (30 százalék) már a kilencvenes években is kezdtek kiköltözni a jómódú és magasabb komfortot igénylő fővárosi lakosok.

Nyíregyháza Rózsadombján, a Sóstóhegyen kínálják megvételre ezt a klimatizált családi házat.

Bács-Kiskunban, Baranyában, Hajdú-Biharban, Jász-Nagykun-Szolnokban, valamint Szabolcs-Szatmár-Beregben is 60-67 százaléka az azóta átadott lakásoknak rendelkezik ilyen berendezésekkel, ami az Ingatlanpont szerint nagyjából meg is felel a természeti adottságoknak : az ország déli-keleti-középső része kapja az év során a legtöbb napfényt, ráadásul nyáron a sík, alföldi területek felett ritkábban is alakul ki a besugárzást szűrő felhőzet. A klímák használatának aránya az ország nyugati peremén, az Alpokalján és az északi hegyes területeken a legalacsonyabb: a 2010 után átadott új otthonoknál Nógrádban 29 százalék, Vasban 42 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén 44 százalék az arányuk, írja közleményében az ingatlanügynök-hálózat.