Útmutató a legjobb szárítógép vásárlásához
A napon száradt ruhák finom illatáról egyre többen mondanak le, és választják helyette a szárítógépet. Ennek legfőbb oka a helyhiány lehet, a gyakori mosás, esetleg a penészesedésre hajlamos falak. Segítünk végiggondolni, hogy érdemes-e beszerezned neked is egy szárítógépet, és ha igen, akkor milyen szempontok alapján válassz.
Mikor hasznos a szárítógép?
A szárítógép a szél és a napenergia helyett abszolút kényelmi eszköz. Bár az előbbiek szeszélyesek, de nem kerülnek semmibe, ráadásul a napfény fertőtlenítő hatású. Ezzel szemben a szárítógép gyártása és üzemeltetése nem éppen környezetbarát. Érdemes tehát először is azt a kérdést körbejárnod, hogy valóban szükséged van-e rá.
- Van elég helyed teregetni akár az erkélyen, udvaron, rossz időben pedig a lakásban?
- Mennyire párásodik a benti teregetéstől a lakás levegője? Ha emiatt túl gyakran kell szellőztetni és ennek ellenére is megjelenik a penész, akkor indokolt lehet a szárítógép.
- Hetente hány adag mosást indítasz?
Mosó- és szárító vagy csak szárítógép legyen?
A két külön gép sok helyet igényel. Ha elöltöltős mosógéped van, akár egymás tetejére is rakhatod a kettőt. Így mégsem az alapterületből vesztesz helyet. Egymás mellé is helyezheted a két masinát akár a konyhába, a mosókonyhába. A szárítógépnek nincs szüksége víz- vagy légkiállásra, egy konnektorba bedugva működik.
A kettő az egyben típusú gépekről azt kell tudnod, hogy a szárító funkciója jóval kevesebb töltetű ruhaneművel birkózik meg, mint amennyit kimos. Így vagy ugyanúgy ki kell teregetned a fél adag ruhát vagy kétszer szárítasz. Az ilyen masina tehát jóval többet dolgozik, hiszen először mos, aztán legalább egyszer még szárít. Ennélfogva nagyobb az esély a meghibásodására is, ami azért kellemetlen, mert akkor nemhogy szárítani nem fogsz vele tudni, de mosni sem.
A mosó- és szárítógépek kis lakásokban ideálisak:
Kondenzációs kontra hőszivattyús szárítógép
A szárítógépeknek két típusa ismert: kondenzációs és hőszivattyús. A kondenzációs halkabban működik, és olcsóbban meg lehet vásárolni. Viszont, ha fontos számodra az energiahatékonyság, akkor csalódni fogsz; ezek a gépek „B” energiabesorolást érhetnek el a legjobb esetben. Mindemellett rendkívül megdobják az áramfogyasztásod. Kényesebb ruhákat nem éri meg beletenni, mert a belsejében uralkodó 75 fok könnyen tönkreteheti.
A hőszivattyús masinák valójában kondenzációsak és hőszivattyúsak is. A vízgőz kondenzálásakor keletkezett energiát felhasználja szárításra, ezért kevesebb áramra van szükség. Emiatt az A+ és még jobb energiabesorolású szárítógépek kivétel nélkül hőszivattyúsak. Ennek azonban ára van: a prémium minőségű márkák termékei akár félmillió forintba is kerülhetnek. Tudni kell azonban azt is, hogy a hőszivattyús szárítógép hangosabb és alacsonyabb hőfokon dolgozik.
Mindkét típusú gépnek megvan az előnye és a hátránya, ezért mindenképpen mérlegeld, hogy számodra milyen tulajdonságok a fontosak:
Külcsín és belbecs
A dizájn mellett jó, ha vannak egyéb funkciói is: manapság alap a digitális kijelző, ami nagyon praktikus. Egy ikon mutatja, hogy melyik fázisnál tart a program, így ha nem is számol vissza a végéig, néhány használat után már tudni fogod, melyik szakasz nagyjából mennyi ideig tart. A legtöbb gépen késleltetett indítást is be lehet állítani, és a szárítás végét hangjelzéssel adja a tudtodra. Ezen kedvedre állíthatsz, hogy mennyire legyen hangos.
Egyes gépek képesek mentesíteni a szöszöktől a ruháidat, vagy maguk választják ki a mosási adatok alapján a megfelelő szárítási módot. Bár a vasalást még nem oldják meg helyetted, azért van olyan funkció, ami eltávolítja a blúzokból, ingekből a gyűrődéseket, tehát elődolgozza a ruhaneműt, hogy könnyebb legyen a vasalás.
