Tisztítsd meg, majd vegyél egy mély levegőt
hirdetés
Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk, vagy hogy melyik az a legalacsonyabb érték, melyen a levegő egészségre káros hatása a legalacsonyabb. Azt ugyanis általában az egyéni érzékenység határozza meg, így mindenkinek a saját igényeihez mérten kell kialakítania a környezete levegőjét. Van azonban három trükk és pár hozzájuk tartozó iránymutatás, amiket érdemes lehet betartani.
A megfelelő hőmérséklet
Bár a megemelkedett energiaárak miatt most sokan döntenek úgy, hogy inkább lejjebb tekerik otthonukban a termosztátot, nem árt tisztában lenni azzal, hogy az ideálisnál hűvösebb levegő jelentősen rontja szervezetünk védekezőképességét, így könnyebben alakulhatnak ki egészségügyi panaszaink.
A legideálisabb, ha minden helyiséget külön termosztáttal szerelünk fel, hogy az ott élők a saját igényeiknek megfelelően változtathassák a szoba levegőjének hőmérsékletét. Ugyanakkor ne feledkezzünk arról, hogy az 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között fogékonyabbá teszik a szervezetet a különböző légúti megbetegedésekre. Emellett a bármely irányba való túlzott eltérés az adott helyiségben tartózkodók komfortérzetét is jelentősen ronthatja.
A páratartalom szabályozása
A magas páratartalom és a nedvesség kedvező körülményeket teremtenek a penészgombák szaporodásához, melyek akár légzőszervi problémákat (például allergia, asztma) is kiválthatnak. Éppen ezért érdemes párátlanító berendezés segítségével csökkentenünk a párát az otthonunkban, ezzel ugyanis hatékonyan fékezhető meg a penészgombák szaporodása, illetve a levegő is könnyebbé válik majd.
Szakmai vélemények szerint az egészséges felnőttek számára a 40-60 százalékos páratartalom az optimális, ami mind a komfortérzet, mind pedig egészségmegőrzés céljából ideális. A kisgyermekek szobájában ugyanakkor ennél magasabb is lehet a páratartalom, esetükben a 60-70 százalékos érték lehet az ideális. Fontos hangsúlyozni, hogy a páratartalommal nem érdemes játszani, hiszen a túl alacsony szint kiszáradásra hajlamosít, azaz légúti problémákat okozhat.
A környezet természetes légszűrői
Sokan úgy tartják, hogy bizonyos szobanövények képesek javítani egy szoba levegőjének a minőségén. A kérdéssel a múltban több neves tudós is foglalkozott, a NASA pedig előszeretettel idéz egy 1989-es tanulmányt a kérdésben, ami megállapította, hogy bizonyos típusú szobanövények, beleértve az anyósnyelvet, a vitorlavirágot és a fikuszokat, javíthatják a levegő minőségét egy kis zárt szobában. Más kísérletekből pedig az derült ki, hogy bizonyos növényfajok elnyelik a beltéri levegőből a káros gázokat, például a formaldehidet.
A növények tehát a környezetünk természetes légszűrői lehetnek! A beltéri levegő minőségének javításáért csupán néhány szobanövényt kell megvásárolnunk, melyek aztán csodákat tehetnek az otthonunkban. Erre a célra a legjobb választásnak az olyan kisméretű növények bizonyulnak, mint a páfrányok és liliomok, illetve a nagyobb pálmafajták, melyek nem csak a káros szennyeződéseket szűrik ki a levegőből, de még jól is mutatnak a szobákban.
A sólámpák varázsa
Kellemes és meghitt hangulatot teremt otthonunkban segítve az ellazulást és a pihentető alvást. Pozitív hatásait bekapcsolva és felmelegedve fejti ki. A Himalájából származó só nem megy át tisztítási folyamaton, így megőrzi az értékes ásványi anyagokat.
A só tisztítja és szagtalanítja a levegőt, csökkenti az asztmás tüneteket, a köhögést, javítja az alvásminőséget, oldja a stresszt. Az alvásproblémákon is hatékonyan segít. A negatív töltésű ionjai jó hatással vannak a szervekre és képesek fizikai, mentális energiával ellátni az embert, így kimerültség és fáradtság ellen is hasznos.
A fentiekből jól látszik, hogy otthonunk levegőminőségének legnagyobb alakítói mi magunk vagyunk. S bár elsőre talán rémisztően hangzik, hogy annak az élettérnek a levegője, melyben időnk nagy részét töltjük, nem éppen egészséges, pár apró praktikával és néhány szabály betartásával nagyon sokat tehetünk érte.